köngüllüg

kelimesf.(köŋüllüg)

köŋ-ül > köŋül-lüg

  1. 1

    Akıllı; ferasetli; müdrik.

    [EUTS]

  2. 2

    Gönle yakın; sevilen; gönüllü.

    [DLT][EUTS]