tutuzmak

kelimef.

tut-mak (tutmak, yakalamak) > tut-uz-mak

  1. 1

    Salık vermek; tavsiye etmek; nasihat etmek.

    [DLT][KB][İKPÖy.]

  2. 2

    Emretmek.

    [ARAT][DLT][EUTS]

  3. 3

    Yakalatmak; tutturmak.

    [ETY][Tekin]

  4. 4

    Teslim etmek; emanet etmek.

    [ETY][Gabain][İKPÖy.]

  5. 5

    Havale etmek.

    [EUTS]

  6. 6

    İdare etmek.

    [Gabain]