küvenç

kelimeis.

*küvē-mek > küve-n-mek > küven-ç

  1. 1

    Güvenç; iftihar.

    [EUTS][Gabain][KB]

  2. 2

    Kendini beğenme; ululanma; büyüklenme; gurur; kibir; azamet; güven.

    [EUTS][KB]